Karunk és az MTA II. Osztály Pedagógiai Tudományos Bizottság Felsőoktatás-pedagógiai Munkacsoportjának közös programja 2023. április 13-án került megrendezésre. A rendezvény jól megfogalmazott céljai között szerepelt, hogy a program teret és alkalmat biztosítson a hazai felsőoktatáskutatók és a felsőoktatás-pedagógiai fejlesztőmunkát végző oktatók, szakemberek közötti tapasztalat- és tudásmegosztásra. Az egynapos konferencia szakmai koncepciója több szinten körbejárta a felsőoktatás kérdéskörét. Az előadók érintették a pedagógiai-módszertani területet, az intézmények és társadalmi környezetük viszonyát és a tudomány és oktatásügy kapcsolatát. A meghívott előadók mindegyike releváns témát dolgozott fel, melyekre a felkért opponensek és a hallgatóság is érdeklődve reagált, így hasznos szakmai diskurzus tudott kialakulni az egyes szekciók végén.

Az esemény levezető elnökeként köszöntötte a résztvevőket Dorner Helga az ELTE PPK Felnőttképzés-kutatási és Tudásmenedzsment Intézet igazgatója. A konferenciát Zsolnai Anikó, az ELTE PPK dékánja nyitotta meg, aki kiemelte, hogy a munkacsoport már számos tematikus rendezvényt életre hívott és reméli, hogy ez a munka a jövőben is folytatódni tud.

A délelőtti szekcióban – melyen Medgyes Péter (ELTE BTK) elnökölt – először Molnár Gyöngyvér (SZTE) Diagnosztikus értékelés a felsőoktatási tanulmányi sikeresség és a személyre szabott oktatás szolgálatában című előadására került sor, amiben a hallgatók tanulási sikerességének fokozása érdekében előtérbe kerülő, a hatékony tanulás alapját adó képességek fejlesztéséről volt szó. Őt követte Dringó-Horváth Ida (KRE) prezentációja, melynek címe Oktatás- és kutatásfejlesztő módszertani központok a hazai felsőoktatásban volt. Az előadás áttekintést nyújtott a jelenlegi hazai gyakorlat részletes bemutatásával arról, hogyan alakul egyes képzőhelyeken a felsőoktatási módszertani központok helye, szerepe és alapvető feladataik és melyek a legnagyobb kihívások, valamint az elérhető támogatási és együttműködési lehetőségek. Mindkét előadás számos hozzászólást, észrevételt generált a jelenlévők között. A szekció opponense Faragó Klára (ELTE PPK) volt, aki hozzászólásában a mesterséges intelligencia adta lehetőségek témáját kapcsolta össze az előadók által bemutatott kérdéskörökkel.

A konferencia plenáris előadását Hunyady György tartotta Nemzetnevelés a tudomány és a felsőoktatás nemzetközi világában címmel. Az előadó igyekezett ráirányítani a figyelmet arra, hogy a tudományban és a felsőoktatásban világszerte végbemenő változások milyen hatással vannak a szellemi élet (címben kiemelt) területeire Magyarországon, ezen hatások szolgálják vagy keresztezik a nemzeti kultúra érdekeit és mennyiben mutatkozik szándék és eredmény ezen érdekek érvényesítésére. Az előadás két opponense Kovács Mónika (ELTE PPK) és Rapos Nóra (ELTE PPK) egyetértett abban, hogy a felvetődött kérdésekkel foglalkozni kell és a felsőoktatásban dolgozók elhivatottságát emelték ki hozzászólásaikban.

A második szekció, amely az intézményes viszonyokkal való foglalkozásnak adott teret Rónay Zoltán (ELTE PPK) elnöklése alatt zajlott. Kováts Gergely (BCE) Akadémiai szabadság az európai felsőoktatásban című prezentációja az oktatás és kutatás szabadságának kérdéskörét mutatta be, rávilágított a téma európai és amerikai megközelítésének különbségeire és kitért a mérési-értékelési módszerekre, valamint az európai és magyar felsőoktatásban meglévő akadémiai szabadság védelmére tett törekvésekre. Felvinczi Katalin (ELTE PPK) Fejlesztési projektek hatása a fenntarthatóság és a felsőoktatási szervezeti kultúra szempontjából. Példák és reflexiók a nemzetközi intézményi gyakorlatra címet viselő előadása azt vizsgálta, hogy milyen tipikus akadályok jelentkezhetnek a felsőoktatási intézmények fejlesztési projektjeinek „domesztikálása” területén és milyen lehetőségeket hordoznak az intézmények hosszútávú fejlődése tekintetében. A szekció opponense, Halász Gábor (ELTE PPK) reflexiójában hangsúlyozta a projektek fontosságát és az akadémiai szabadság definíciójának sokszínűségét.

A zárószekció a tudomány és oktatásügy kapcsolatát tárgyalta – elnöke Benedek András (BME) volt. Stéger Csilla (PwC) Kontinuitás vagy diszrupció? A felsőoktatás, a munkaerőpiac és a technológia komplex összefüggései című előadásában arra kereste a választ, hogy vajon hol van a felsőoktatási képzések célja, szerepe, jövője a makroszintű kihívások (generációs különbségek, szakemberhiány, táv(olléti) oktatás, klíma- és energiaválság, gyorsuló technológiai fejlődés) feszítő szorításában. Soós Sándor (ELTE PPK, MTA KIK) záróelőadásában, amely A tudományos teljesítményértékelés felsőoktatási trendjei a tudománymetria szemszögéből címet viselte, felhívta a figyelmet arra, hogy a hazai felsőoktatás évtizedek óta igyekszik alkalmazkodni a kvantitatív kutatásértékelés nemzetközi trendjeihez, ami szélsőséges és számtalan belső ellentmondással terhelt helyzetet alakított ki. Az előadás célja az volt, hogy a kialakult helyzet egyes, meghatározó összetevőit a tudománymetriai szakma, vagyis a tudományos teljesítmény mérésére irányuló kutatási terület szemszögéből közelítse meg. A szekció opponense Fábri György (ELTE PPK) volt, aki az egyetemek társadalomformáló, értelmiségképző szerepét hangsúlyozta. A konferencia zárásaként Bárdos Jenő, az MTA Pedagógiai Bizottságának elnöke mondott beszédet.

A munkacsoport folytatja a közel két éve megkezdett munkáját és 2023. október 25-én „FELSŐOKTATÁS-PEDAGÓGIAI KUTATÁSOK ÉS FEJLESZTŐMUNKA AZ ÚJ FELTÉTELEK KÖZÖTT” címmel multidiszciplináris konferenciát tart, amelyre május 14-ig várják a szervezők a téma iránt elkötelezett hallgatók, oktatók, kutatók, szakemberek jelentkezését az alábbi linken:
https://fti.ppk.elte.hu/content/regisztracio-a-felsooktatas-pedagogiai-konferenciara.t.33532?m=8810