Fábri György cikke a HVG-ben az egyetem képéről.

A konferenciáról készült videó megtekinthető itt.

Lezajlott „Az egyetem társadalmi percepciója” című konferenciánk. A konferencia elnöke Hunyady György volt. Az első előadássorozat „Az egyetem a társadalomban” nevet kapta. Ezt a témakört járták körül előadóink.

Czakó Andrea doktorandusz a diploma képéről, és a magyarországi továbbtanulásról tartott prezentációt. Konklúzióként levonhatjuk, hogy a felsőoktatás értékelése, megítélése pozitív a három vizsgált csoport (felsőoktatásban tanulók vagy már diplomások, gyermekükön keresztül érintettek, és az egyáltalán nem érintettek) körében az asszociációs felmérés alapján, de itt is és egyéb kérdések kapcsán is előkerült, hogy még mindig anyagi helyzethez, a pénzhez kötik a továbbtanulás lehetőségét. Az általános kép pedig az, hogy bejutni sokkal nehezebb, mint elvégezni az egyetemet, főiskolát, kivéve a 8 osztályt vagy annál kevesebbet végzettek látják fordítva a helyzetet.

Czirfusz Dóra doktorandusz előadása az egyetempercepció szociodemográfiai oldalát vizsgálta. Kiderült, megkezdődött egy kiábrándulási folyamat a diplomások körében, mert nincs arányban a diplomájuk értéke a fizetési lehetőségekkel, a munkanélküliség a diplomások körében is eltántoríthatja a fiatalokat. Nagy befolyással bír a szülői végzettség szintje is, hiszen a fő motiváció a továbbtanulásra az anyagi jólét, a társadalmi megbecsülés.

Fábri György az egyetem értelméről, értelmezéséről beszélt. Rávilágított, mennyi embernek vannak téves információi a felsőoktatási helyzetről, viszont olyan pozitívumok is előkerültek, mint a leginkább tisztelt szakmák közt a pedagógus és az egyetemi professzor a harmadik és negyedik helyen állnak. Intézményként is az egyetemek, főiskolák kiemelt társadalmi szerepet kapnak, különösen a megyeszékhelyeken (gondolunk itt vidéki egyetemi városokra). A legmegosztóbb még mindig a finanszírozás kérdése. Végszóként pedig kimondhatjuk, a magyar társadalomban még mindig a nyolcvanas évekre jellemző kép és hozzáállás él.

Szalai Zoltán szakterülete a német felsőoktatás. Ennek stabilitását mutatja, hogy az elmúlt 25 évben egyik képzési területen sem láthattunk drasztikus létszámváltozást. Németország gazdasági helyzete lehetővé teszi a munkaerő exportot akár Nagy-Britanniába, akár az USA-ba. Az ösztöndíj rendszerük fejlődik, de a bevándorlók nagy létszáma is befolyásolja az oktatási rendszer alakulását. Hiányosságként az intézményen belüli megújulást nevezik meg, hiányzik az utánpótlás az oktatói, akadémiai körökből.

Kiss Paszkál a tudásszerzés motivációjának témakörét járta körül. végzettség és életkor szerint bontva is megkérdezték az embereket, mennyire elégedettek jelenlegi életszínvonalukkal, illetve szükségét érzik-e a tanulásnak ennek növeléséhez. Végzettség szerint, minél magasabb a végzettség annál elégedettebbek az életkörülményekkel, viszont a doktorival rendelkező emberek elégedettségével egyenes arányban nő a fejlődés igénye. A felsőoktatásban résztvevők sokkal kisebb számban keresnek kifogásokat a tanulás ellen. Legfőbb motivációk pedig a társaság hatása, és az olvasottság.

Mészárosné Lampl Zsuzsanna prezentációja a „Szlovák és szlovákiai magyar fiatalok egyetempercepciói” címet viseli. Érdemes megvizsgálni a témát, hiszen a közép-kelet európai országok közül Szlovákiában a legmagasabb a hallgatói létszám. 2012-ben Dél-Szlovákiában végeztek egy felmérést melynek során 800 érettségiző szlovák és magyar diák válaszait elemezték.  Érdekes, hogy ugyanabban a felsőoktatási rendszerben továbbtanulni készülő diákok mennyire másképp látják helyzetüket, más szempontok szerint választanak felsőoktatási intézményt. A magyarok 95%-a készül folytatni tanulmányait, míg a szlovákoknak 81%-a, de a szlovák fiatalok sokkal céltudatosabbnak bizonyultak, konkrét célokkal állnak az érettségi előtt.