A specializácó célja

A „Diversity Management“ specializáció célja, hogy a hallgatók megismerkedjenek az emberi erőforráskészlet sokszínűségével, a különböző társadalmi csoportok eltérő szükségleteivel és motivációival, valamint a szervezeti menedzsment ezekhez kapcsolódó dilemmáival. A globalizáció és a vállalatirányítás professzionalizációjának kontextusában ugyanis egyre erősödött az a felismerés, hogy a szervezetek gazdasági, társadalmi és ökológiai értelemben vett sikeressége függ a külső kapcsolatrendszerben és a munkavállalói körben megjelenő igények és erőforrások sokszínűségétől, azok megértésétől és helyes menedzsmentjétől  A nemzetközi fejlesztéseket egységes keretbe foglaló Fenntarthatósági Fejlesztési Célok, az egyre több országban megjelenő sokszínűségpolitika, de a vállalati működés szintjén tendenciózusan terjedő és egyre kifinomultabb módszertannal rendelkező diverzitási stratégiaalkotás is jelzi az emberi kapcsolatok sokrétűségének növekvő elfogadottságát és a kiaknázásukban rejlő lehetőségek felismerését.

Az Emberi Erőforrások alapképzéshez kapcsolódva, a specializáció keretében lehetőség nyílik a társadalmi szükségletek diverzitásából eredő kihívások és lehetőségek azonosítására, a társadalomtudományi kutatások legújabb módszereinek megismerésére, a diverzitáspolitika különböző szintjeinek a vizsgálatára, így a menedzsment-ismeretek működésbe ágyazott és tapasztalat alapú fejlesztésére.

A specializáció szakmai tartalma

A "Diversity Management" specializációban kínált négy szemináriumi kurzus révén a hallgatóknak lehetőségük nyílik a diverzitás menedzsment különböző szakaszainak és intézményes környezetének a megismerésére: míg a „Társadalmi különbségek szociológiája“ a társadalmi életesélyek egyenlőtlenségeinek okait tárja fel és a szükségletek azonosítására tesz kísérletet, addig a „Megváltozott munkaképességúek foglalkoztatása“ tárgy egy konkrét célcsoport integrációjára szabott állami intézményrendszer megismerésére és ennek vállalati működésre gyakorolat hatásainak feltárására ad lehetőséget. A szervezeten kívüli kontextussal szemben, a „Vállalati jóléti politika“ tárgy a versenyszféra szociálpolitikai aktivizmusának vizsgálatát helyezi a képzés fókuszába, amelynek során a hallgatók találkozhatnak a vállalatmenedzsment felelősségének kétarcúságával, a gazdasági célok mentén érvényesülő társadalmi értékteremtés lehetőségeivel és korlátaival. Végül a „Társadalmi különbségek vizsgálatának módszertana“ lehetőséget kínál a kutatói pozíció elsajátítására, vagyis a hallgatói preferenciáknak megfelelő szükségletfeltárási mechanizmusok megismerésére, a heterogén társadalmi igények mélyebb megismerésének lehetőségeire.

A kurzusok a társadalmi egyenlőtlenségek, illetve a foglalkoztatási és munkaszervezési kérdések széles spektrumát járják körül, annak érdekében, hogy a specializációt elvégző hallgatók képessé váljanak az eltérő összetételű szervezetek diverz emberi erőforrásának menedzselésére.

1. A  „Társadalmi különbségek szociológiája“ című kurzus ( 3. szemeszter) célja a társadalomban megjelenő (demográfiai, jövedelmi, fogyasztási, életmódbeli, illetve nemzeti és etnikai) különbségeknek a vizsgálata, az eltérőségek struktúrális okainak azonosítása, valamint az állam potenciális szerepének elemzése ezek befolyásolására. A hallgatók ennek keretében megismerkedhetnek a társadalom belső változásait magyarázó elméletekkel, a társadalmi igazságosság változó értelmezéseivel, illetve ezzel összefüggésben az egyenlőtlenségek mértékét befolyásoló eszközkészlettel.
2. A „Megváltozott munkaképességűek foglalkoztatása“ című kurzus (5. szemeszter) a fogyatékkal élők munkaerőpiaci integrációjának lehetőségeit és foglalkoztatási gyakorlatát járja körbe. Az állami intézményrendszer, a társadalmi elvárások, valamint a munkáltatói megközelítések oldaláról vizsgálja a fogyatékosság eltérő jelentéstartalmait, az ideálisnak tartott integrációs eszközök alkalmazhatóságát, valamint a munkahely szükségletekhez igazíthatóságának lehetőségeit. A kurzust elvégző hallgatók megismerkedhetnek továbbá a társadalmi és gazdasági célok összeegyeztethetőségének lehetőségeivel, a beavatkozások hatékonyságának és hatásosságának a vizsgálati módszereivel.
3. Hasonlóan a társadalmi és gazdasági értékteremtés gyakorlati példáit tárja fel a „Vállalati jóléti politika“ című kurzusa (4. szemeszter), amely a versenyszféra által megvalósított közösségi felelősségvállalás működési modelljeit járja körbe a hallgatókkal. A társadalmi gondoskodás gazdasági működésének beágyazódása ugyan reneszánszát éli, de a kurzus során a hallgatók megismerkedhetnek ennek történelmi tapasztalatával, illetve az állam által alkalmazott ösztönzési mechanizmusok jelenlegi eszközeinek hatékonyságával. A félév során kiemelt helyet kap majd az emberi erőforrás menedzsment mellett a vállalati filantrópia, valamint a társadalmi hatásmérés gyakorlatának elemzése.
4. Végül a „Társadalmi különbségek vizsgálatának módszertana“ című kurzus (6. szemeszter) célja a különböző társadalmi jelenségek megragadásának, valamint a legújabb adatbázisok alkalmazásának a lehetővé tétele, annak érdekében, hogy a tanultak alapján a hallgatók munkájuk során képesek legyenek saját kutatások lefolytatására, a helyes kérdések felvetésére és a bizonyítékalapú vállalati stratégia megalapzására.