A felsőoktatási minőségbiztosítási rendszerek nagy mennyiségű adatot generálnak az oktatás minőségére vonatkozóan azzal a céllal, hogy adatvezérelten támogassák a folyamatos fejlesztést és előrehaladást. Az intézmények számára ugyanakkor nehézséget jelent az adatok minőségkultúrává és tartós fejlesztéssé transzformálása. A workshop célja, hogy bemutassa, miként léphet túl az oktatás minőségbiztosítása az adatgyűjtésen és a szabályozási megfelelésen három egymástól függő funkció összekapcsolásával: a minőségbiztosítással, az oktatói fejlesztéssel és az oktatói teljesítményértékeléssel. 

A Budapesti Corvinus Egyetemen kifejlesztettük a Corvinus Teaching Excellence (CTE) oktatásminőség-fejlesztési rendszert, amely az említett három funkció összekapcsolásával kialakított ökoszisztémában összekapcsolt, de egymástól jól elkülöníthető folyamatként jelennek meg a hallgatói visszajelzések, a reflektív gyakorlat, a fejlesztési tervezés, a kollégák közötti és pedagógiai megfigyelés, az oktatói önértékelés, valamint a HR-hez kapcsolódó döntéshozatal. A workshop nem egyetlen intézmény modelljének átvételét hangsúlyozza, hanem olyan tervezési alapelvek azonosítását célozza, amelyek különböző felsőoktatási kontextusokban is alkalmazhatók. 

A workshop során a résztvevők feltérképezik saját intézményi működésüket, azonosítják, hogy a három pillér ökoszisztémájának mely elemei vannak már jelen, melyek hiányoznak, és feltárják az oktatás minőségére vonatkozó bizonyítékok és az intézményi változás közötti lehetséges szinergiapontokat. Irányított egyéni és kiscsoportos munka során a résztvevők egy diagnosztikus térképpel és egy konkrét, megvalósítható következő lépéssel távoznak, amely segíti a minőségvezérelt intézményi gondolkodás erősítését. 

A workshopot vezeti: Dósa Kata (BCE), Nyers Judit (BCE)

A workshop a nemzetköziesítés itthon (Internationalisation at Home - IaH) hazai felsőoktatási környezetben történő megvalósulására fókuszál, vagyis azokra a tevékenységekre, amelyek nemzetközi és interkulturális dimenziókat integrálnak a helyi tanulási és tanítási környezetbe, függetlenül a fizikai mobilitástól. A workshop célja, hogy egy jelenleg zajló OTKA kutatás tapasztalatai alapján a résztvevő oktatók és oktatásfejlesztők reflektáljanak saját intézményi és egyéni gyakorlataikra, valamint közösen feltárják azokat a tevékenységeket és megközelítéseket, amelyek hozzájárulnak az IaH eredményes megvalósításához.

A workshopot vezeti: Erdei Luca (ELTE PPK), Nguyen Luu LanAnh (ELTE PPK), Kasza Georgina (Tempus Közalapítvány)

Mi történik valójában a hallgatók tanulása során? Miért működik egy oktatási intervenció az egyik kurzuson, míg egy másikon kevésbé? Hogyan lehet egy oktatási dilemmából vagy fejlesztési ötletből kutatható kérdést formálni? Ezek a dilemmák egyben a Scholarship of Teaching and Learning (SoTL) kiindulópontjai: lehetőséget kínálnak a mindennapi oktatási tapasztalatok szisztematikus vizsgálatára. 

A workshop a 2024-es Felsőoktatás-pedagógiai Konferencia „Tudományosság és hatékonyság: Az oktatói és kutatói munka produktív összekapcsolása” című műhely folytatásaként ezúttal a SoTL(Scholarship of Teaching and Learning) gyakorlati megvalósítására fókuszál. A résztvevők egy strukturált modell első lépésein haladnak végig: saját oktatási kontextusuk azonosításán, egy konkrét tanítási-tanulási helyzet elemzésén, valamint egy kutatható oktatási kérdés megfogalmazásán. 

A műhely figyelmet fordít arra is, hogy az oktatás kutatása mindig diszciplináris közegben történik: más kérdések, módszerek és bizonyítékok lehetnek relevánsak a különböző tudományterületeken. A workshop egyetemi oktatóknak, PhD-hallgatóknak, oktatásfejlesztőknek, valamint a felsőoktatás-pedagógia módszerei iránt érdeklődőknek szól. 

A résztvevők saját kurzusukhoz, oktatási dilemmájukhoz vagy fejlesztési ötletükhöz kapcsolódva dolgoznak. Ilyen kutatható téma lehet például, hogy egy adott kurzusban hogyan hat a hallgatói tanulásra a generatív AI használatának szabályozott beépítése, a formatív visszajelzés új formája, a projektalapú tanulás, a szakirodalmi olvasástámogatás vagy egy új értékelőtábla kidolgozása és alkalmazása. A résztvevők workshop végére egy előzetes SoTL-projektötlettel, illetve egy elsőként megfogalmazott kutatható oktatási kérdéssel távozhatnak.

A workshopot vezeti: Dorner Helga (ELTE PPK), Frányó Zsófia (BGE), Káplár-Kodácsy Kinga (ELTE PPK)

A felsőoktatás-fejlesztés egyre hangsúlyosabbá váló, ugyanakkor rendkívül komplex és interdiszciplináris terület. Nem csak az oktatásfejlesztők munkájáról szól: szorosan kapcsolódik az oktatók mindennapi tanítási gyakorlatához, a képzési programok működéséhez, a kari és intézményi döntésekhez, azaz a felsőoktatási ökoszisztéma különböző szereplőinek együttműködéséhez. 

Ray Land (2004) klasszikus elméleti kerete szerint az oktatásfejlesztésben többféle szakmai orientáció jelenhet meg. Ezek az orientációk eltérő módon alakítják azt, hogy mit tekintünk fejlesztésnek, milyen problémákat látunk fontosnak, milyen célokat követünk, és hogyan működünk együtt másokkal. 

A workshop célja, hogy a résztvevők Land modellje alapján tudatosítsák, milyen orientációk mentén gondolkodnak a felsőoktatás-fejlesztésről, és ezek hogyan jelennek meg a mindennapi döntésekben, prioritásokban és együttműködésekben. A műhely nemcsak oktatásfejlesztőknek szól, hanem mindazoknak, akik oktatóként, vezetőként, programfelelősként, kari vagy intézményi szereplőként kapcsolódnak az oktatás-fejlesztéshez. A workshop abból indul ki, hogy a felsőoktatás-fejlesztésben tapasztalt feszültségek gyakran nem személyes problémák, hanem eltérő szakmai orientációk, intézményi elvárások és együttműködési logikák találkozásából fakadnak. Ha ezeket tudatosabban kezeljük, könnyebben találhatunk közös nyelvet, hatékonyabb együttműködési formákat és reálisabb közös célokat a felsőoktatásban. 

A workshopot vezeti: Lénárt Krisztina (ELTE PPK), Dringó-Horváth Ida (KRE), Kovács-Szöllősi Tímea (ELTE PPK) Sebestyén Lilla (ELTE PPK, KRE)