A Magyar Népfőiskolai Társaság Szigeti-Tóth János munkássága emlékének ápolására kezdezményezte a Felnőttképzők Nemzetközi Napját, melyet az Európai Felnőttképzők Társasága (EAEA) támogatott. A kezdeményezéshez csatlakozó szervezetek a "Tanulás, ami összeköt" gondolat jegyében 2026. január 24-én több helyszínen is kínáltak szakmai programot, a központi online rendezvény vitaindító előadását Kovács Zsuzsa, az ELTE PPK Felnőttképzés-kutatási és Tudásmenedzsment Intézetének adjunktusa tartotta.
Az "Átalakuló terepek, új szakmai utak – a professzionalizáció változó lehetőségei a felnőttképzésben” c. előadásában arról beszélt, hogy a felnőttképzés professzionalizációjáról való gondolkodás az elmúlt években fokozatosan elmozdult a stabil, egységes szakmai modellektől a sokszínű, kontextusérzékeny értelmezések irányába. A szakmai fejlődés egyre kevésbé írható le lineáris karrierutakkal vagy kizárólag formális képesítések mentén, sokkal inkább különböző tapasztalati, reflektív és szervezeti tanulási folyamatok összefonódásaként jelenik meg. Napjaink összetett szakmai környezete egyszerre teremt új lehetőségeket és kihívásokat a felnőttképzők szakmai fejlődése számára, miközben a professzionalizáció értelmezési keretei folyamatos átalakulásban vannak. Hazai és nemzetközi kutatási eredményekre támaszkodva olyan értelmezési szempontokat és megközelítéseket vetett fel, amelyek eddig kevéssé tematizált kérdések mentén nyithatják meg a felnőttképzők professzionalizációjáról szóló szakmai párbeszédet.
Az előadást panelbeszélgetés követte, melyben a felnőttképzési professzionalizációt, a minőség- és szakmai fejlődést járták körül. A beszélgetésre meghívott szakértők között Kovács Zsuzsa mellett intézetünk senior oktató-kutatója, a hazai andragógia kiemelkedő alakja, Kraiciné dr. Szokoly Mária címzetes docens is részt vett. A résztvevő szakemberek a közönség bevonásával arról beszélgetnek, mit jelent ma felkészült felnőttképzési szakembernek lenni, hogyan függ össze a szakmai fejlődés a minőséggel, miért érdemes egyéni, szervezeti és rendszerszinten is befektetni a felnőttképzési szakemberek fejlődésébe, és milyen formái lehetnek a szakmai tanulásnak, tudásmegosztásnak és együttműködésnek.